Balogh Judit 

Bevezetés

A sporttudományban rendkívül fontos azon tényezők vizsgálata, amelyek befolyásolják egy játékos fejlődését a kezdő szinttől egészen a profivá válásig. A csapatjátékok esetében a tanulmányok főként a következő aspektusokra koncentrálnak: antropometrikus tényezők, fiziológiai képességek, motorikus kontroll és biomechanika, észlelési és látási készség, taktikai intelligencia. A kosárlabdában nagyon gyakori e kritériumok együttes alkalmazása a fiatal tehetségek felkutatása érdekében. Mindemellett számos tanulmány hangsúlyozza a szociális tényezők fontosságát, ugyanis számos extern hatás is befolyásolhatja a játékos fejlődését, mint például a családi körülmények, edzők, sportklubok, a szülők szerepe, stb. 

Egy fiatal tehetséges játékos azonosítása nem garantálja, hogy az adott játékos profi sportolóvá válik, és ugyanígy nem minden későbbi profit találtak tehetségesnek fiatal korukban. Egy sportoló sikerét ugyanis nyilvánvalóan meghatározzák genetikai jellemzők is, de megfelelő formáló program nélkül a tehetségek fejlődése zátonyra futhat.

Tisztán látszik tehát, hogy szükség van a sportolók fejlődésének nyomon követésére azon tényezők kiszűrése érdekében, amelyek befolyásolják, hogy a tehetséges fiatalból profi játékos válik-e vagy sem. Ezzel a módszerrel megfigyelhető, hogy az alkalmazott programok hatékonyak-e vagy, hogy a játékosban megvan-e az a képesség, hogy végigjárja a fejlődési létrát. Mindezek ellenére jelenleg csak néhány olyan tanulmány létezik, amely hosszú távon kíséri figyelemmel a játékosok fejlődését fiatal koruktól egészen a profivá válásig és elemzi az ezen fejlődésnek kedvező faktorokat.

Az utóbbi tanulmányok különbségeket mutattak ki versenykategóriák és nemek szerint a kosárlabdával kapcsolatos statisztikákban. Ezek a különbségek további kérdéseket vetnek fel a játékosok fejlődését illetően nemek szerinti megoszlás alapján is, mint például azt, hogy vajon ugyanazt a fejlődési útvonalat járják-e be a két nem játékosai.

Ezen tanulmány adatai 320, a nemzeti csapatban kosárlabdázó játékosra (163 női és 157 férfi) vonatkozó információ alapján készült, és középpontjában e játékosok kor szerinti megoszlása és fejlődése, valamint a fejlődésben a nemek között kimutatható különbségek állnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatal tehetségként elismert játékosoknak csak kis %-ából vált sportkiválóság felnőttként.

A tanulmány három életkor szerinti kategóriát és négy részvételi szintet határoz meg az eredmények kiértékelése során. Az életkori kategóriák a FIBA szabályai szerinti három hivatalos kategória: (i) kadett/16 év alatti (U16), (ii) junior/18 év alatti (U18) és (iii) senior. A részvételi szinteket azért állították fel, hogy osztályozzák az egyes játékosok versenyben való részvételének természetét és típusát: 0. szint: ha a játékost egyáltalán nem hívták be, 1. szint: a játékost behívták, hogy részt vegyen a nemzeti csapat edzésein, 2. szint: a játékos legalább egy hivatalos selejtező tornán részt vett, 3. szint: a játékos legalább egy hivatalos döntő bajnokságon részt vett (pl. Világ-, Európa bajnokság vagy az Olimpiai Játékok). Minden játékos beosztásra került a fenti két osztályozás alapján, az ott megjelölt kategóriák valamelyikébe.

Eredmények

A tanulmány egyik kiemelkedő eredménye, hogy alacsony azon férfi játékosok száma, akik fenntartották a döntő bajnokságokon való részvételi szintjüket, amikor az U16-os kategóriából az U18-asba léptek át, ami a játékosok részvételi szintjeiben megmutatkozó folytatólagosság hiányát mutatja ezen két életkori kategória közt. Másrészről a női játékosoknál is megfigyelhető, hogy akik az U16-os kategóriában magas részvételi szinten szerepeltek, alacsony szintű részvételt mutattak az U18-as kategóriában.

A következő lépés az U16 és a senior kategóriák közötti kapcsolat kiértékelése, melyek között, ugyan alacsony mértékű, de kimutatható összefüggés található, habár azon játékosok aránya, akiket nem hívtak be az U16-os kategóriában, de seniorként az edzésen vagy hivatalos versenyen való részvételre behívták, illetve azon játékosok aránya, akik az U16-os kategóriában vettek részt magas szintű versenyeken és nem hívták be őket seniorként, magasabb a vártnál. Az U16 és a senior szint közti összefüggés a női játékosoknál magasabb volt, mint a férfiaknál.

Végül az U18-as és a senior részvételi szintek közötti összefüggés vizsgálata elhanyagolható mértékű összefüggést mutatott, és az eredmények nem mutatnak különbséget nemek szerinti megoszlásban. Ez azt jelenti, hogy az U18-as versenyeken való részvétel sem a férfi sem a női játékosok számára nem garancia a senior kategóriában való magas szintű versenyzésre.

Az eredmények értékelése

A beszerzett adatokból először is megállapítható, hogy nincs homogenitás a spanyol nemzeti csapat formálódásának folyamatában, hiszen vannak generációk, amelyek több játékost „termelnek ki” a nemzeti csapat számára, mint mások. Ezen megfigyelésnek többféle magyarázata is lehet: az egyik szerint, ha egy generációból sok játékos kerül ki, ők hosszú távon a senior nemzeti csapatban maradnak, és ez kizárja a fiatal játékosok jelenlétét; vagy egy másik szerint egyszerűen vannak olyan generációk, amelyek nem „elég jók” a magas szintű versenyzéshez. Ugyan férfiak és nők között nincs különbség ebben a megfigyelésben, de a két nemnél eltérőek voltak azok a generációk, amelyekből származó játékosok nem értek el magas szintet, emiatt a szerzők a második lehetőséget kevésbé tartják valószínűnek.

1.    Részvételi szintek

 

Az egyik fő eredmény, hogy azon játékosok száma, akiket sohasem hívtak be az U16 és U18 kategóriákban, majd seniorként hivatalos versenyeken vettek részt, magasabb a vártnál. Ez azt mutathatja, hogy van néhány olyan profi játékos, akiket a kezdeti stádiumokban nem tartottak tehetségesnek vagy, hogy számos tehetséges fiatal elbukott a folyamat során. A másik megfigyelés szerint a játékosok száma az U18-as kategóriában a legmagasabb, ezt követően sok játékos abbahagyja a magas szintű versenyzést, ami teret nyit olyan játékosoknak a senior kategóriába lépéshez, akiket korábban kevésbé tartottak tehetségesnek.

 

2.    Összefüggés a szintek között

 

A legfőbb eredmény a negatív összefüggés kimutatása a részvételi szintek alakulásában, amely leginkább az U16-os játékosoknak az U18-as és senior játékosokkal való összehasonlításában jelentkezik. Azon játékosok, akik magas szintű részvételt mutattak az U16-os kategóriában, elvesztették a részvételt az U18, illetve a senior kategóriában, magas szintű részvételt értek el később. Ez a negatív összefüggés különböző módokon magyarázható:

 

a)    Mivel a nemzeti csapatok az adott pillanatban legjobb játékosokat választják ki, kihagyhatják azokat, akik a későbbiekben nagy fejlődésen mehetnek keresztül. Éppen ezért nagyon fontos a fiatal tehetségek kiválasztása során több szempont – ideértve a későbbi fejlődést, növekedési ciklusokat – figyelembe véve.

 

b)   A kosárlabdához szükséges specifikus adottságokat (magasság, súly, erő stb.) sok esetben csak egy bizonyos érettségi szint elérése után szerzik meg a játékosok, ezért nem megfelelőek azok a tesztek, amelyek a fiatal tehetségeket kizárólag fiziológiai faktorok alapján választják ki. A jövőben ezeket előrelátó és multidiszciplináris tesztekkel kell felváltani.

 

c)    A következő lehetséges magyarázat az úgynevezett „életkor hatás”: fiatalabb korban megfigyelhető különbségek vannak a gyerekek fejlettségében születési dátum szerint (az év első néhány hónapjában születettek mindig fejlettebbek), ezek azonban az életkor előrehaladtával eltűnnek.

 

d)   Végül itt van a „kiégés”, vagyis néhány játékos abbahagyja a sportot mielőtt a magasabb kategóriákba érkezne motivációvesztés, érzelmi vagy fizikai kimerülés, vagy egyéb okok miatt. A játékosok jelentékeny része számára az U18-as kategória a végső állomás, hiszen ezt követően már a professzionális sport következik.

 

3.    Nembeli hasonlóságok és eltérések

 

A részvétel csökkenése a kor előrehaladtával sokkal egyértelműbben megmutatkozik a női, mint a férfi játékosoknál. Ez magyarázható egyrészt a kisebb mértékű versennyel, hiszen a profi női játékosok száma alacsonyabb a férfiaknál, másrészt a spanyol nemzeti csapatban egy egyedi helyzet alakult ki, van ugyanis egy magas színvonalon játszó férfi generáció, amely nem engedi meg új játékosok belépését a csapatba, ezzel ellentétben a nőknél folyamatos megújulás figyelhető meg.

 

A részvételi szintek tekintetében mind a férfi mind a női játékosoknál megfigyelhető a fent részletezett negatív összefüggés, viszont amíg ez a férfiaknál az U16-os és a másik két kategória összehasonlításában nyilvánul meg, addig a nőknél az U18 és a senior között is kimutatható a folytonosság hiánya. Ennek oka lehet, hogy a nők kevésbé versenycentrikusak, mint a férfiak, és inkább gondolkodnak hosszú távú célkitűzésekben.

 

Végül a nőknél nagyobb arányban figyelhető meg a sport elhagyása, mivel a társadalmi elvárások miatt inkább a szociális életüket fejlesztik a sport karrier helyett. Rendszerint a média is diszkriminálja a női sportot a férfihez képest: a női sportra fordított átlagos közvetítési idő jóval alatta marad a férfiakénak, ami szintén nagy hatással van a női sportolók részvételének folytatólagosságára. A női kosárlabda kevésbé népszerű, mint a férfi, ami nagy handicap a fiatal női játékosok motivációját tekintve.

Következtetés

 Az eredmények alapján egy fiatal tehetség felfedezése nem garancia a játékos későbbi fejlődésére és magas szintű részvételére a profi sportban, sőt fiatal tehetségeknek tartott játékosok kis számban érnek el profi szintet a jövőben. Számos tényező befolyásolhatja ezen fejlődés sikerét vagy bukását. A kizárólag fiziológiai és antropometrikus mutatók alapján való kiválasztás nem megfelelő a kosárlabdában, ehelyett multidiszciplináris megközelítésre van szükség, melyben az eredményeket összességükben értékeli és figyelembe veszik a játékosok növekedését és érettségüknek szintjét is. Ehhez további vizsgálatokra van szükség, amelyek alapján megállapítható, hogy mely tényezők figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy már fiatal korban nagy valószínűséggel megállapítható legyen, hogy mely játékosok válhatnak későbbi karrierjük során sport kiválóságokká.

Forrás: Progression of Spanish National Team basketball players by age and sex, S. J. Ibanez, P. Sáenz-López, S. Feu, J. Giménez és J. García, The Open Sport Sciences Journal, 2010, 3, 118-128. old.