A csapatjátékok esetében a tanulmányok főként a következő aspektusokra koncentrálnak: antropometrikus tényezők, fiziológiai képességek, motorikus kontroll és biomechanika, észlelési és látási készség, taktikai intelligencia
Balogh Judit
Bevezetés
A sporttudományban
rendkívül fontos azon tényezők vizsgálata, amelyek befolyásolják egy játékos
fejlődését a kezdő szinttől egészen a profivá válásig. A csapatjátékok esetében
a tanulmányok főként a következő aspektusokra koncentrálnak: antropometrikus
tényezők, fiziológiai képességek, motorikus kontroll és biomechanika, észlelési
és látási készség, taktikai intelligencia. A kosárlabdában nagyon gyakori e
kritériumok együttes alkalmazása a fiatal tehetségek felkutatása érdekében.
Mindemellett számos tanulmány hangsúlyozza a szociális tényezők fontosságát,
ugyanis számos extern hatás is befolyásolhatja a játékos fejlődését, mint
például a családi körülmények, edzők, sportklubok, a szülők szerepe, stb.
Egy fiatal tehetséges
játékos azonosítása nem garantálja, hogy az adott játékos profi sportolóvá
válik, és ugyanígy nem minden későbbi profit találtak tehetségesnek fiatal
korukban. Egy sportoló sikerét ugyanis nyilvánvalóan meghatározzák genetikai
jellemzők is, de megfelelő formáló program nélkül a tehetségek fejlődése
zátonyra futhat.
Tisztán látszik tehát,
hogy szükség van a sportolók fejlődésének nyomon követésére azon tényezők
kiszűrése érdekében, amelyek befolyásolják, hogy a tehetséges fiatalból profi
játékos válik-e vagy sem. Ezzel a módszerrel megfigyelhető, hogy az alkalmazott
programok hatékonyak-e vagy, hogy a játékosban megvan-e az a képesség, hogy
végigjárja a fejlődési létrát. Mindezek ellenére jelenleg csak néhány olyan
tanulmány létezik, amely hosszú távon kíséri figyelemmel a játékosok fejlődését
fiatal koruktól egészen a profivá válásig és elemzi az ezen fejlődésnek kedvező
faktorokat.
Az utóbbi tanulmányok
különbségeket mutattak ki versenykategóriák és nemek szerint a kosárlabdával
kapcsolatos statisztikákban. Ezek a különbségek további kérdéseket vetnek fel a
játékosok fejlődését illetően nemek szerinti megoszlás alapján is, mint például
azt, hogy vajon ugyanazt a fejlődési útvonalat járják-e be a két nem játékosai.
Ezen tanulmány adatai
320, a nemzeti csapatban kosárlabdázó játékosra (163 női és 157 férfi)
vonatkozó információ alapján készült, és középpontjában e játékosok kor
szerinti megoszlása és fejlődése, valamint a fejlődésben a nemek között kimutatható
különbségek állnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a fiatal tehetségként
elismert játékosoknak csak kis %-ából vált sportkiválóság felnőttként.
A tanulmány három
életkor szerinti kategóriát és négy részvételi szintet határoz meg az
eredmények kiértékelése során. Az életkori kategóriák a FIBA szabályai szerinti
három hivatalos kategória: (i) kadett/16 év alatti (U16), (ii) junior/18 év
alatti (U18) és (iii) senior. A részvételi szinteket azért állították fel, hogy
osztályozzák az egyes játékosok versenyben való részvételének természetét és
típusát: 0. szint: ha a játékost egyáltalán nem hívták be, 1. szint: a játékost
behívták, hogy részt vegyen a nemzeti csapat edzésein, 2. szint: a játékos
legalább egy hivatalos selejtező tornán részt vett, 3. szint: a játékos
legalább egy hivatalos döntő bajnokságon részt vett (pl. Világ-, Európa bajnokság
vagy az Olimpiai Játékok). Minden játékos beosztásra került a fenti két
osztályozás alapján, az ott megjelölt kategóriák valamelyikébe.
Eredmények
A tanulmány egyik
kiemelkedő eredménye, hogy alacsony azon férfi játékosok száma, akik
fenntartották a döntő bajnokságokon való részvételi szintjüket, amikor az
U16-os kategóriából az U18-asba léptek át, ami a játékosok részvételi
szintjeiben megmutatkozó folytatólagosság hiányát mutatja ezen két életkori
kategória közt. Másrészről a női játékosoknál is megfigyelhető, hogy akik az
U16-os kategóriában magas részvételi szinten szerepeltek, alacsony szintű
részvételt mutattak az U18-as kategóriában.
A következő lépés az U16
és a senior kategóriák közötti kapcsolat kiértékelése, melyek között, ugyan
alacsony mértékű, de kimutatható összefüggés található, habár azon játékosok
aránya, akiket nem hívtak be az U16-os kategóriában, de seniorként az edzésen
vagy hivatalos versenyen való részvételre behívták, illetve azon játékosok
aránya, akik az U16-os kategóriában vettek részt magas szintű versenyeken és
nem hívták be őket seniorként, magasabb a vártnál. Az U16 és a senior szint
közti összefüggés a női játékosoknál magasabb volt, mint a férfiaknál.
Végül az U18-as és a
senior részvételi szintek közötti összefüggés vizsgálata elhanyagolható mértékű
összefüggést mutatott, és az eredmények nem mutatnak különbséget nemek szerinti
megoszlásban. Ez azt jelenti, hogy az U18-as versenyeken való részvétel sem a
férfi sem a női játékosok számára nem garancia a senior kategóriában való magas
szintű versenyzésre.
Az eredmények értékelése
A beszerzett adatokból
először is megállapítható, hogy nincs homogenitás a spanyol nemzeti csapat
formálódásának folyamatában, hiszen vannak generációk, amelyek több játékost
„termelnek ki” a nemzeti csapat számára, mint mások. Ezen megfigyelésnek
többféle magyarázata is lehet: az egyik szerint, ha egy generációból sok
játékos kerül ki, ők hosszú távon a senior nemzeti csapatban maradnak, és ez
kizárja a fiatal játékosok jelenlétét; vagy egy másik szerint egyszerűen vannak
olyan generációk, amelyek nem „elég jók” a magas szintű versenyzéshez. Ugyan
férfiak és nők között nincs különbség ebben a megfigyelésben, de a két nemnél
eltérőek voltak azok a generációk, amelyekből származó játékosok nem értek el
magas szintet, emiatt a szerzők a második lehetőséget kevésbé tartják
valószínűnek.
1. Részvételi
szintek
Az egyik fő
eredmény, hogy azon játékosok száma, akiket sohasem hívtak be az U16 és U18
kategóriákban, majd seniorként hivatalos versenyeken vettek részt, magasabb a
vártnál. Ez azt mutathatja, hogy van néhány olyan profi játékos, akiket a
kezdeti stádiumokban nem tartottak tehetségesnek vagy, hogy számos tehetséges
fiatal elbukott a folyamat során. A másik megfigyelés szerint a játékosok száma
az U18-as kategóriában a legmagasabb, ezt követően sok játékos abbahagyja a
magas szintű versenyzést, ami teret nyit olyan játékosoknak a senior
kategóriába lépéshez, akiket korábban kevésbé tartottak tehetségesnek.
2. Összefüggés a
szintek között
A legfőbb
eredmény a negatív összefüggés kimutatása a részvételi szintek alakulásában,
amely leginkább az U16-os játékosoknak az U18-as és senior játékosokkal való
összehasonlításában jelentkezik. Azon játékosok, akik magas szintű részvételt
mutattak az U16-os kategóriában, elvesztették a részvételt az U18, illetve a
senior kategóriában, magas szintű részvételt értek el később. Ez a negatív
összefüggés különböző módokon magyarázható:
a) Mivel a nemzeti csapatok az adott pillanatban
legjobb játékosokat választják ki, kihagyhatják azokat, akik a későbbiekben
nagy fejlődésen mehetnek keresztül. Éppen ezért nagyon fontos a fiatal
tehetségek kiválasztása során több szempont – ideértve a későbbi fejlődést,
növekedési ciklusokat – figyelembe véve.
b) A kosárlabdához szükséges specifikus
adottságokat (magasság, súly, erő stb.) sok esetben csak egy bizonyos érettségi
szint elérése után szerzik meg a játékosok, ezért nem megfelelőek azok a
tesztek, amelyek a fiatal tehetségeket kizárólag fiziológiai faktorok alapján
választják ki. A jövőben ezeket előrelátó és multidiszciplináris tesztekkel
kell felváltani.
c) A következő lehetséges magyarázat az úgynevezett
„életkor hatás”: fiatalabb korban megfigyelhető különbségek vannak a gyerekek
fejlettségében születési dátum szerint (az év első néhány hónapjában születettek
mindig fejlettebbek), ezek azonban az életkor előrehaladtával eltűnnek.
d) Végül itt van a „kiégés”, vagyis néhány játékos
abbahagyja a sportot mielőtt a magasabb kategóriákba érkezne motivációvesztés,
érzelmi vagy fizikai kimerülés, vagy egyéb okok miatt. A játékosok jelentékeny
része számára az U18-as kategória a végső állomás, hiszen ezt követően már a
professzionális sport következik.
3. Nembeli hasonlóságok
és eltérések
A részvétel csökkenése a kor
előrehaladtával sokkal egyértelműbben megmutatkozik a női, mint a férfi
játékosoknál. Ez magyarázható egyrészt a kisebb mértékű versennyel, hiszen a
profi női játékosok száma alacsonyabb a férfiaknál, másrészt a spanyol nemzeti
csapatban egy egyedi helyzet alakult ki, van ugyanis egy magas színvonalon
játszó férfi generáció, amely nem engedi meg új játékosok belépését a csapatba,
ezzel ellentétben a nőknél folyamatos megújulás figyelhető meg.
A részvételi szintek tekintetében mind a
férfi mind a női játékosoknál megfigyelhető a fent részletezett negatív
összefüggés, viszont amíg ez a férfiaknál az U16-os és a másik két kategória
összehasonlításában nyilvánul meg, addig a nőknél az U18 és a senior között is
kimutatható a folytonosság hiánya. Ennek oka lehet, hogy a nők kevésbé
versenycentrikusak, mint a férfiak, és inkább gondolkodnak hosszú távú
célkitűzésekben.
Végül a nőknél nagyobb arányban
figyelhető meg a sport elhagyása, mivel a társadalmi elvárások miatt inkább a
szociális életüket fejlesztik a sport karrier helyett. Rendszerint a média is
diszkriminálja a női sportot a férfihez képest: a női sportra fordított átlagos
közvetítési idő jóval alatta marad a férfiakénak, ami szintén nagy hatással van
a női sportolók részvételének folytatólagosságára. A női kosárlabda kevésbé
népszerű, mint a férfi, ami nagy handicap a fiatal női játékosok motivációját
tekintve.
Következtetés
Az eredmények alapján egy fiatal tehetség
felfedezése nem garancia a játékos későbbi fejlődésére és magas szintű
részvételére a profi sportban, sőt fiatal tehetségeknek tartott játékosok kis
számban érnek el profi szintet a jövőben. Számos tényező befolyásolhatja ezen
fejlődés sikerét vagy bukását. A kizárólag fiziológiai és antropometrikus
mutatók alapján való kiválasztás nem megfelelő a kosárlabdában, ehelyett
multidiszciplináris megközelítésre van szükség, melyben az eredményeket
összességükben értékeli és figyelembe veszik a játékosok növekedését és
érettségüknek szintjét is. Ehhez további vizsgálatokra van szükség, amelyek
alapján megállapítható, hogy mely tényezők figyelembevétele szükséges ahhoz,
hogy már fiatal korban nagy valószínűséggel megállapítható legyen, hogy mely
játékosok válhatnak későbbi karrierjük során sport kiválóságokká.
Forrás: Progression of Spanish
National Team basketball players by age and sex, S. J. Ibanez, P. Sáenz-López,
S. Feu, J. Giménez és J. García, The Open Sport Sciences Journal, 2010, 3,
118-128. old.