Csapatvédekezésről néhány fontos tényező és miért is jó, ha van egy csapatnak a repertoárjában egy eltérő védekezése.
Dzunic
Branislav
Bane@lks.hu
VÉDEKEZÉS
Egész
pályás agresszív letámadás
Ha
játszotok egy olyan csapat ellen, mint a Szolnok (amely az utolsó
két szezonban is bajnoki címet szerzett) úgy kell felkészíteni a
csapatot, hogy az edzésben idő nagyobb részét erre a match up
zone-ra kell áldozni. Ami egyébként szokatlan már megszokott
edzésritmusban. A másik oldalon ugyan úgy fontos a mentális
felkészítés is, hiszen a mérkőzésen ilyen védekezéssel fog
találkozni. Azért is az edzői filozófiában jó lenne, ha a
csapat a többiektől eltérő védekezést alkalmazzon. Ebben az
esetben az ellenfélnek muszáj felkészülni egy teljesen eltérő
védekezési szisztéma ellen, amelyik nincs benne a saját
mindennapi edzésterveiben.
Egyik
ilyen rendszer az egész pályás agresszív letámadás (azt a
védekezést alkalmazza az Alba Fehérvár csapata egy szezonnal
ezelőtt, amelyen sok meglepetést okozott az ellenfeleknek, nem csak
a Magyar Bajnokságban, hanem az Európa Kupában is)
Ha
az egész pályás letámadásról beszélünk, sokan arra gondolnak,
hogy sok labdaszerzés lesz amiből könnyű kosarakat lehet
szerezni, de ha játszunk erős csapatok ellen lehet, hogy nem lesz
sok szerzett labda. Ilyenkor ezzel a védekezéssel:
-
megzavarni
a ritmust
-
gördülékenységet
-
folyamatosságot
az ellenfél támadásában.
Például,
ha egy csapatnak gyors átmeneti játéka van kapott kosár, sokszor
a korai támadásukat ezzel a védekezéssel lehet megakadályozni.
Vagy ha egy csapat fegyelmezetten támad 5:5 ellen ahol az edző
hívja a figurákat, ekkor ezzel a védekezéssel szintén meg lehet
megakadályozni ezt.
Ezzel
a védekezéssel mit nem akarunk engedni:
-
könnyű
kosarakat, ziccereket
-
ritmusból
dobott 3 pontosokat
-
második
szándékból szerzett pontokat
-
buta
faultokat (ilyen faultok korán beviszik a csapatot a bónuszba, az
ellenfél többször állhat a büntető vonalra, ha gyakran
faultolunk a letámadásban szintén nem jó)
Hogyan
gyakoroljuk a védekezést?
Játékosoknak
meg kell érteniük mit jelent a védekezés, D.E.R. (Defenseve
Efficiency Rating): tartsunk egy pont alá az ellenfél minden
labdabirtoklását! Ha ezt (DER) 0,8-0,9 közé szorítjuk, akkor azt
jelenti, hogy nagyon jó védő csapatról beszélünk. Ha
alkalmazunk az edzésen Shell drillt, akkor úgy csináljuk, hogy a
védő csapat négyszer védekezik és a támadókat 4 pont alatt
kell tartaniuk. A játékosoknak meg kell érteniük DER! Például,
annak ellenére, hogy az ellenfél dobó százaléka 50 % a
mérkőzésen, de az eladott labdák száma magas (lépéshiba,
támadó idő lejárt, stb.) akkor is
jó
védekezésről
beszélünk. Vagy ha az ellenfél csapat dobó százalékát 30%
körül tartjuk, de közben sok buta faultokat csinálunk és a
büntető vonalra engedjük őket, ez egy
rossz
védekezés.
Ezért mondhatjuk, hogy az ellenfél dobó százaléka néha nem ad
reális képet a támadásukról. A DER mindig reális képet ad a
támadásukról, a játékosainkat ebben az irányban kell oktatni.
Gondolkodás
a következő,
első
támadás- jó védekezés (támadásban nulla pontot szerzett az
ellenfél)
második
támadás- jó védekezés (még mindig nulla pont az ellenfélnek)
harmadik
támadás- rossz védekezés (az ellenfél szerzett 3 pontot külső
dobásból)
negyedik
támadás- védő faultot követett el (ezzel 1 pontot adunk a
támadóknak)
ekkor
a drill automatikusan újra indul, mert a védő csapatnak nem
sikerült 4 pont alatt tartani a támadókat. A játékosnak meg kell
tanulnia, hogy milyen jelentőséggel bír a 3 pontos (külső)
dobás. Például:
első
támadás- védő faultot követett el (ezzel a támadóknak 1
pontot adunk)
második
támadás- jó védekezés (továbbra is csak 1 pontja van a
támadóknak)
harmadik
támadás- jó védekezés
negyedik
támadás- védő csapatnak meg kell érteni, hogy nem kaphatnak 3
pontot!!
tehát
ez egy mérkőzés szituáció, amikor muszáj kivédeni a 3 pontos
dobásokat! Ugyan akkor a játékosnak tudnia kell, hogy mit
csináljon a védekezésben: fontos megértenie, hogy a védekezés
eredményességét (DER) hogyan befolyásolja a 3 pontos, a fault,
támadó lepattanó és a második szándékú kosarak.
Sok
edző azt gondolja, hogy egy félpályán nagyon jó védekező
csapat- jó védő csapat, de az is tud jó védő csapat lenni,
amely egész pályán védekezik. Meg tudja bontani a támadást az
egész pályán és ugyan úgy eredményesen visszarendeződik a
félpályás védekezésre.
Az
elhelyezkedés alapelvei a letámadás során; mikor és hol
csapdázunk, és mit csinálunk csapda után. Mindennek a kulcsa,
hogy az öt pályán lévő játékos megértse hogyan, hol és mikor
csapdázzanak. Ha ezt nem értik meg nem fognak tudni rotálni a
védekezésben.
Setting
up the press
(elhelyezkedés a letámadásban kosár után)
-
X3
bal oldalon, X2 jobb oldalon
-
X4
a labdán, X5 hátul
-
X1
második vonalban az X3-X2 mögött
Kosár
után:
-
X4
minél gyorsabban zavarja a labda bedobását, így időt ad a többi
játékosnak az elrendeződésre
-
X1
irányító, minden dobás után közép fele visszahelyezkedik, így
védekezési egyensúlyt teremt a pályán
-
X5
a támadó lepattanó után sprintel vissza, amíg az irányító
biztosítja a könnyű kosarakat
az
irányítónak aktívnak kell lennie és folyamatosan kommunikálni
kell a védekezésben
az
X2 és X3 a kép szerint helyezkednek el, ha a területükben nincs,
támadó vissza kell futni középső területre, amíg nem, találnak
szabad támadót
Csapdázás:
Játékosnak
tudnia kell mikor és hol lehet csapdáznia, hogyan rotálnak a
védekezésben és hogyan oldják meg azt a gyenge pontot ami így
alakul ki ha két védő a labdás támadón van. Autómatikusan
érkezik a csapda, ha a pályára bedobott labda az alsó szálka
vonala alatt van
így
olyan helyzet alakult ki, hogy reális veszélye van egy ritmusból
dobott 3 pontosnak, vagy egy faultnak, vagy támadó lepattanónak és
három játékosnak a labda mögött meg kell akadályozni ezeket.
Az
első: nincs direkt átadás a középső területen vagy az
oldalvonal fele, - X1 nek meg kell akadályozni az átadást a 3-as
játékosnak, - X2 kockáztat, de mérlegelni kell mi rossz és mi a
jó kockázat. Ha az X2 elindul labdaszerzésre és nem sikerül
akkor 3:2 lesz a védőtérfélen
- X2 muszály mozogni
közép fele, mert nem engedhetjük meg az egyenes vonalban lévő
passzokat, csak oldalra engedjük a passzokat és hosszú mélységi
átlós passzokat, mert ilyen passzok után tudunk eredményesen
visszarendeződni, - X3 és X4 nemcsak azért csapdázik, hogy labdát
szerezzen hanem ezekre az átadásokra szertnénk kényszeríteni
amire felkészülünk és megelőzhetjük (megszerethetjük) ezeket!
NEM FAULTOLUNK!!
Csapdázás a második
területen:
amikor
az irányító átvette a labdát az alsó szállka felett, az öt
védő játékos a pálya tengelye belül helyezkedik el, - X3
agresszívan letámadja a labdást és labda vezetésre kényszeríti,
nem ad időt neki, hogy lássa az egész pályát, az ő feladata is
hogy irányváltoztatásra is kényszerítse a támadót, nem tereli
egyik oldalra sem.
csapdázni
akarunk az alapvonalról érkező játékossal (most X4-gyel)
Csak
olyan bedobásokat csapdázunk amelyik a labda oldalon történik.
Egy
jó védekező csapat tud eredményes lenni félpályán és egész
pályán is. Ha egészpályás letámadást alkalmazzuk tudnunk kell
mikor, hol és hogyan csapdázzunk! Nem engedjük a könnyű
kosorakat, távoli dobásokat, második szándékú pontokat és nem
ütünk buta faultokat.